Magyarhertelend és Barátúr a Baranya-csatorna térségében terül el, ahol a Mecsek nyúlványai végződnek s találkoznak a Zselic és a Völgység dombjaival. Ma a csatorna bal, azelőtt a jobb oldalán feküdtek az Oroszlótól Barátúron keresztül átvezető úgynevezett királyi úton belül, amely az 1845-ben megépült pécs-kaposvári út elődje volt. A faluk határában húzódott valahol az a római út is, amely a lapisi vadászházon keresztül a Mecseken át észak felé haladt Sásdot érintve Arrabona (Győr) irányába. Mai formájukban viszonylag új keletkezésű községek. Győrffy György 1332-ből ismeri a község első előfordulását Horcholond alakban, Barátúrt a tatárjárás idejéből említik először a források. A plébánia épületét 1801-ben emelték.
A falu nevére vonatkozóan különböző adatok ismeretesek: Németh Béla szerint "...község a hegyháton Magyar-Széktől észak-nyugatra, mely egy dombot kerít be. Eredetére nézve igen régi már a pápai adóíveken előfordul 1333-ban Horcholond névvel, mi azt látszék mutatni, hogy neve a hordó szóból származik. Valószínűbb azonban, hogy a pápai ív e nevet csak elferdítette, -bár régi okmányok éppen ezen a vidéken használják a horcho nevet, -a szó a "hertelen"- ből látszik származónak, mely épp úgy sebes s más ily nemű szó s név az ott folyó és hirtelenül megáradó patakra vonatkozik."
Reuter Camilló , Baranyai falvak című munkájában ezt írta a település nevének eredetéről: "A falu Hertelend személyes eredetű. Ma is gyakran halljuk „be hörtelen ember”, azaz hirtelen, gyors felindulású ember. Ebből a személyi tulajdonságból eredt a régi magyar Hertelen személynév, a mai község nevén a d betű helynévképző.